N�zetablak

Ezen n�zetek a t�r k�l�nb�zõ n�zõpontjaib�l n�znek k�l�nb�zõ ir�nyokba. Vannak k�zt�k szokv�nyos k�t dimenzi�s �s h�rom dimenzi�s, t�rbeli n�zetek is.
Alapvetõen teh�t ezzel a k�tf�le m�dszerrel tal�lkozunk: s�kn�zet �s perspektivikus n�zet. A s�kn�zet azt jelenti, hogy a n�zõpontb�l n�zve a t�rgyakat azok minden esetben s�kk�nt l�tsz�dnak (p�ld�ul fel�l-, alul-, oldal n�zet). Ezt a n�zetet �ltal�ban csak modellez�skor haszn�ljuk (hasonl�an a mûszaki rajzokhoz), hiszen a 3d-s alkalmaz�s l�nyege a 3d-s megjelen�t�s. A m�sik megjelen�t�si m�dszer sor�n a t�rgyat m�r h�rom dimenzi�ban l�thatjuk �s tetszõlegesen forgathatjuk. Ez  a perspektivikus n�zet.

N�zõpontok

A 3ds max - m�s 3d-s szoftverekhez hasonl�an - k�palkot�st mindig a helysz�n egy szabadon kiv�lasztott pontj�b�l (n�zõpont) n�zve sz�m�tja. Ez azt jelenti, hogy a software a n�zõpontb�l a megfelelõ ir�nyba tekintve "l�tja" a t�rgyakat, �s ezt a l�tszatot jelen�ti meg a k�pen. A n�zõpont poz�ci�ja mellett nagyon fontos param�ter a n�zet ir�nya, mivel ez fogja befoly�solni, hogy a pontban elhelyezett virtu�lis kamera milyen ir�nyba n�zzen. 

A n�zõpont poz�ci�j�t�l �s n�zet ir�ny�t�l f�gg, hogy a l�trehozott n�zet s�kn�zet vagy perspektivikus n�zet lesz-e.
Der�ksz�gû koordin�ta rendszer ment�n t�rt�nõ modellez�s eset�n a l�trehozott s�kn�zetek mindig a koordin�ta rendszer valamelyik s�kj�ra merõleges n�zetet jelentik. De mit is takar a perspektivikus n�zet?

Perspekt�va

A perspekt�va a v�ltozatlanul egy n�zõpontb�l l�tja a helysz�nt. A n�zõpontb�l mindig egy konkr�t pontra ir�nyul a figyelem, ez a l�tv�nyk�z�ppont. A l�tv�nyk�z�ppontot �s a n�zõpontot a l�t�vonal k�ti �ssze, ami egybe esik a kamera hossztengely�vel, erre merõleges a k�ps�k. Perspektivikus n�zet eset�n teh�t a k�ps�k nem p�rhuzamos a koordin�ta rendszer egyik s�kj�val sem, hanem azokkal valamilyen sz�get z�r be, ettõl a t�rgy t�rben l�tszik.

Eml�tett�k a n�zet ir�ny�t, emellett fontos a k�palkot�s szempontj�b�l, hogy a n�zõpontb�l - v�zszintes �s f�ggõleges ir�nyban - maxim�lisan milyen ny�l�ssz�geken kereszt�l �rkeznek a vet�tõvonalak a kamer�ba. (Az emberi szem l�t�sz�ge is k�r�lbel�l 48� - ennek 48,24 mm gy�jt�t�vols�g felel meg -, a program alapbe�ll�t�sban ezzel dolgozik, de v�laszhat� m�s l�t�sz�gû kamera is.)

T�rgyak fel�p�t�se

A t�rben legkisebb �s legk�nnyebben meghat�rozhat� �p�tõ elem a pont. A h�rom dimenzi�s pont egyszerûen, a pont 3 koordin�t�j�val [x,y,z] le�rhat�, l�trehozhat�. De a pont meghat�roz�snak �nmag�ban nincs �rtelme, mivel nincs kiterjed�se (egy dimenzi�s elem). A pont jelentõse az �l meghat�roz�s�ban rejlik. Az �l k�t pont k�z� l�trehozott vektor. Az �l megadhat� a k�t v�gponttal , illetve esetlegesen az �sszek�t�s m�dj�t vez�rlõ egyenlettel. Az �l mindamellett, hogy m�r l�that� elem, mivel k�t dimenzi�s, nem alkalmas megjelen�t�sre, mivel a pontokat �sszek�tõ vonalnak nincs vastags�ga.
Azonban az �lek k�z�sen l�trehozhatnak egy z�rt fel�letet, mely m�r h�rom dimenzi�ban is �br�zolhat�, ha az �lek �ltal l�trehozott t�rr�szt kit�ltj�k. Ezek a fel�letek tulajdonk�ppen s�klapok a t�rben, melyekkel - megfelelõen egym�s mell� illesztve - t�rgy hozhat� l�tre. 

M�gis hogyan hozhat�k l�tre ilyen fel�letekbõl rendk�v�l bonyolult t�rgyak?
G�rbe fel�letû t�rgyak elm�letileg pontosan le�rhat�k v�gtelen sz�m� s�k fel�letelemmel /szegmenssz�m/, de mivel a program lehetõs�gei, a mem�ria �s a g�p sz�m�t�si k�pess�ge nem v�gtelen, el kell tekinten�nk a t�k�letes megjelen�t�stõl. Ennek kik�sz�b�l�se �rdek�ben a program k�l�nb�zõ �lsim�t�si m�dszereket ismer, melyekkel a kapcsol�d� fel�letek k�z�tti �tmenetek l�gy�that�k, a t�rgy sz�gletei cs�kkenthetõk.
Azaz a l�trehozott t�rgy sosem t�k�letes le�r�sa az �ltalunk l�trehozni k�v�ntnak, hanem annak csak egy lehetõ legjobban k�zel�tõ m�solata.

A m�sodik k�pen n�velt�k az elsõ szegmenssz�m�t, majd a
harmadikn�l elsim�t�st haszn�ltunk.

 

Sz�nek

Az ily m�don le�rt fel�letek mindegyike saj�t anyagtulajdons�gokkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy mindegyik elemre megadhat�, hogy hogyan viselkedjen a fel�let�re �rkezõ f�ny. A f�ny mely alkot�it verje vissza, �s milyen m�rt�kben, hogyan t�rje meg a f�nyt... Ezen param�terek egy�ttesen hozz�k l�tre azt a hat�st minek hat�s�ra a n�zõpontb�l n�zve a k�l�nb�zõ fel�letek m�s-m�s sz�nûnek l�tsz�dhatnak. (A sz�n a t�rgy fel�let�nek jellemzõje, de a t�rgy sz�n�t val�j�ban nem a saj�t sz�ne adja, hanem fel�let�nek azon tulajdons�ga, hogy a spektrum mely hull�mhossz� sugarait nyeli el, �s csak a nem elnyelt, visszavert f�nyt l�tjuk szem�nkben.)

Csoportok

T�rgyak mozgat�s�n�l teh�t az õt alkot� pontok - �s ez�ltal a fel�letek - mozognak egyszerre. Amennyiben olyan t�rgyat k�sz�t�nk ,mely t�bb elembõl �ll, csoportba rendelhetj�k �s ezent�l egy t�rgy k�nt kezelhetj�k õket. A csoport tagjai k�z�tt hierarchikus kapcsolat van, ez az �gynevezett sz�lõ-gyermek viszony. A csoportszerkezet legtetej�n az õssz�lõ �ll, hozz� csatlakoznak a sz�lõ, illetve a gyermekek, a sz�lõkh�z �jabb gyermekek kapcsol�dhatnak, illetve gyermekekhez is kapcsol�dhatnak gyermekek, �gy lesznek belõl�k felnõttek. A hierarchia l�nyege, hogy a manipul�lt t�rggyal csak gyermekei v�ltoznak egy�tt.

Egy egyszerû p�ld�n bemutatva:

A F�ldh�z kapcsol�dik a Hold. – a Hold a F�ld gyermeke, a F�ld kapcsol�dik a Naphoz, a F�ld a Nap gyermeke. A F�ld mozg�s�t megv�ltoztatva a Nap mozg�sa nem v�ltozik, a Hold� viszont igen. A Nap mozg�s�nak v�ltoztat�s�val a F�ld �s a Hold mozg�sa is v�ltozik.

Splineok

A programban lehetõs�g van k�tdimenzi�s t�rgyak rajzol�s�ra is, ezek az �gynevezett spline-ok. Ezen k�tdimenzi�s t�rgyak nagyon egyszerû t�rgyak, h�romsz�gek, n�gysz�gek, k�r stb. De nem csak elõre defin�lt egyenletû g�rb�k hozhat�k l�tre, lehetõs�g�nk van arra is, hogy saj�t magunk hozzunk l�tre csom�pontok elhelyez�s�vel ezen pontokat �sszek�tõ g�rb�ket.
G�rb�k l�trehoz�sakor minden esetben elsõ l�p�s a csom�pontok l�trehoz�sa. A csom�pontok olyan fix pontok, melyek biztosan a g�rbe vonal�n helyezkednek el. Vagyis a program ezen pontok �sszek�t�s�vel hozza l�tre a g�rb�t.
Az �sszek�t�s m�dj�t�l f�gg, hogy a g�rbe szakaszos lesz-e vagy g�rb�l. Ha ugyanis a pontokat egyszerûen �sszek�ti, akkor szakaszokb�l �ll�, t�rt g�rb�t kapunk, ha azonban a vonalakat olyan g�rb�vel k�ti �ssze, mely �gy g�rb�l, hogy a fix pontokon �tmenjen ugyan, de ott ne keletkezzen t�r�s, akkor g�rbe vonalat kapunk.

K�vetkezõ m�dszer spline l�trehoz�s�ra mikor nem fix pontokat hozunk l�tre, hanem vez�rlõpontokat (control vertex), melyek a g�rbe g�rb�let�t vez�rlik oly m�don, hogy a g�rbe a ponthoz k�zel�t csak de azt nem �ri el. Ezzel a m�dszerrel sokkal finomabb mozg�s� g�rb�k hozhat�k l�tre, mint a csom�pontos m�dszerrel. 

NURBS objektumok

A NURBS modellez�si technika jelenleg m�r ipari szabv�ny modellez�si elj�r�s g�rbe fel�letû t�rgyak le�r�s�ra.

L�nyege, hogy a megadott pontok /Conrol Vertex-ek a k�pen z�ld pontok/ ir�ny�ba g�rb�ti az egyenest egy megadott f�ggv�ny szerint.

A NURBS bet�sz�: Non-Uniform Rational B-Splines.

A Non-Uniform jelent�se, hogy a kontroll pontok kiterjed�se v�ltoz�, nem egys�ges. A k�l�nb�zõ vez�rlõpontok k�l�nb�zõk�ppen hatnak a g�rb�re, vagy fel�letre. A Rational kifejez�s alatt azt �rtj�k, hogy minden vez�rlõponthoz rendel�nk egy s�lyt (s�lyoz�s), mely a vez�rlõpont hat�s�nak nagys�g�t vez�rli, �gy ennek az �j param�ternek figyelembe v�tel�vel a s�lypont elt�r�tõ hat�sa k�t polinom ar�nyak�nt van fel�rva. A racion�lis egyenlet jobb modellez�st biztos�t olyan fontos g�rb�k �s fel�letek eset�n, mint p�ld�ul a k�pszelet, g�mb, stb. A B-Splines a g�rbe k�pz�s�re utal, mely szerint a g�rb�t elhelyezett vez�rlõpontok k�z� t�rt�nõ interpol�l�ssal k�pezz�k.