A holdfelsz�n tipikusan k�ves, g�r�ngy�s, kr�teres, egyenetlen felsz�n. A most k�vetkezõ holdunk nagyj�b�l megfelel majd ezeknek a k�vetelm�nyeknek. A holdak egy nagyobb bolyg� gravit�ci�s mezej�be estek, ez�rt keringenek azok k�r�l. Mivel az ûr hatalmas �s ismeretlen (m�g :-)), teljes szabads�gban sz�rnyalhat k�pzelet�nk. Most egy konkr�tabb hold k�vetkezik, a Jupiter bolyg� Eur�pa nevezetû holdja, melyet �gy tudjuk, hogy j�gbõl van. �ppen ez�rt a c�mmel semmi kapcsolata nincs, de h�t nem tehetek r�la, hogy nem oda k�ldt�k Armstrong�kat :-).